"Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi nőt - a nő férfit.” Karinthy Frigyes
Kezdek kételkedni ennek az állításnak az aktualitásában.
Na, nem az első felében, az napnál világosabb manapság, hogy nem értik egymást, abban kezdtem kételkedni, hogy a férfi nőt akar, a nő férfit.
Egyre mélyül a szakadék a két nem között. Mindkét nem képviselőitől azt hallom, hogy normális, nőt, férfit, ma nem lehet találni. Mi a normális?
Ennyire eltávolodott férfi és nő értékrendje? – vagy mindig is ennyire távol volt, csak a nőknek alkalmazkodniuk kellett?
Csak azért ilyen nagy a szakadék, mivel kislányok és kisfiúk felnőtt testben keresik az apukát, anyukát, a felelősség mentes folyamatos boldogságot? Mert a nagy igyekezetben fogalmuk sincs mik a saját vágyaik?
Nagyon vaskos a téma, nem tudom hol kezdjem.
Vitaindítónak megragadnám most egy olyan oldaláról ami nagyon kikívánkozik belőlem pár napja.
A neten ömlik szembe egy valóságshow kapcsán egy olyan komment áradat, ami elgondolkodtatott.
A résztvevők közül, az egyik nő egy felnőttfilmes, aki ugyanúgy mint a többiek a nagy Ő-t akarta megszerezni magának.
Beszélhetnénk hosszasan a pornó romboló hatásairól, arról, hogy milyen mélyen kell lennie egy nőnek, ahhoz, hogy pénzért olyan férfivel szexeljen, akit amúgy a háta közepére sem kívánna.
Arról, hogy milyen tapasztalatok, élmények vezethetnek ahhoz, ha valaki élvezi is azt, hogy használják a testét, minél többen annál jobb, minél megalázóbban, annál nagyobb az izgalom.
Nem, nem mindig megjátszás, valóban egy fajta izgalom, mivel csak azt az izgalmat ismeri, amikor a szerencsejátékos a gyerekei feje fölül a házat teszi be tétnek, abban a reményben, hogy ezúttal nyer..
Aki már átélt egy igazi kapcsolódást a másik nemmel, nem fog attól jönni izgalomba, hogy tízen rángatják 10 fele egyszerre, sőt azt sem tudja elképzelni, hogy egymás után.
Valóban van olyan akinek ez nem megjátszott, tényleg izgalmas, csak ezt ismeri.
A „huzalozás” gyerekkorban nagyon elcsesződött.
Van aki kemény munkával újrahuzalozza magát, van aki élete végéig nem néz szembe azzal ami benne sír legbelül.
Tény, ezeket a nőket használják.
Egy részük azt éli meg, hogy élvezi, másik részük azt élvezi, hogy kell valakinek, van aki nem élvezi, de pénzért megteszi, jól fizetnek, biztonságosabb mint ugyanezt egy útszéli parkolóban csinálni.
A lényeg, hogy olyan nőkről beszélünk akik koldulják a figyelmet, akik sosem tapasztalták azt, hogy szerethetőek.
Ezt a sebezhetőséget használja ki a pornóipar, és igény, az van rá.
Ezt eddig is tudtam, ami most felzaklatott, az, az emberek reakciója, főként a férfiaké.
Tudom, hogy nők és férfiak, ahányan annyifélék, nem lehet általánosítani, viszont nagyon sok férfiban látom manapság, hogy kendőzötten, vagy kendőzetlenül, de ott van egy hasadás bennük a nőkkel való viszonyukban.
Ismétlem, nem a pornót, prostitúciót akarom elfogadtatni, nagyon lélekölőnek tartom, de inkább együttérzést váltanak ki belőlem, mint ítélkezést.
Van sok nő, lány közülük, akinek éles esze van, van aki nagyon őszinte magával másokkal, van aki hazudik magának, de mindenikben ott van a csillogó szemű kislány aki reméli, hogy ezúttal szeretni fogják.
Van bennük egy őszinteség, ha tetszik, ha nem, sokkal őszintébbek mint azok a feleségek, barátnők, akik ugyanúgy szexelnek a párjukkal akit esetleg már a hátuk közepére sem kívánnának, csak nem közvetlen anyagi juttatásért teszik, de valami hasznuk van, mivel másképp nem tennék. ( a haszon pszichológiai értelemben nem feltétlenül egy, a tudatos részünk által pozitívan értékelt következmény, gyakran tudattalanul pont a sérült részeinket táplálja, de amíg nem tudatos, addig irányít. )
A családért, a gyermekért, a békességért, a mit tudom miért, ők is tűrik a megalázást. Mivel jobbak a prostinál?
Semmivel szerintem, sőt ugyanúgy megalázzák, eladják magukat, csak ellentétben a prostival, ők ebből erkölcsi fölényt gyártanak, homokba dugják a fejüket a saját életüket illetően, és szidják a „büdös kvákat.”
Peddig azokban gyakran nagyobb adag őszinteség van. Ki van mondva a kapcsolat üzleti jellege például.
Vannak azok a barátnők, feleségek, akik nem mártírságból, hanem pontosan kiszámított tervek szerint, manipulálva veszik ki a kedves partner szájából a sajtot, pontosan tudják mit kell neki adni, mondani, hogy a lábuk előtt heverjen, de nem szeretik. Kölcsönösen használják egymást.
Hát ez is munka, de ismét csak azt tudom mondani, mennyivel tisztességesebb egy kva, amelyik előre megmondja, mennyibe fog ez neked fájni.
Nyilván, nem azokról a kapcsolatokról beszélek, ahol két felnőtt ember szereti, tiszteli egymást.
Az én meglátásom szerint ebből kevés van manapság.
Sok nő, ez van, valahogy eltelik, vagy hülyíti magát, hogy minden rendben kapcsolatban él.
Aki nem akarja ezt már bevállalni, kénytelen szembenézni az elítéléssel, mivel ha egyedül van, akkor lehet, hogy még nem az, de bármikor lehet belőle is egy bkva, érdemes már jó előre szemét lenni vele, nehogy már elvegye valakinek azt a férjét, kit ő mega sem tart semmire, de a látszatházasság is mégis csak egyfajta menedék.
Nem, nem vagyok feminista sem, ki@aszottul rossznak tartom az eredményt amit elértek, most már lehet ugyanazt csinálni mint a nagyanyáink, csak mellette 8 óra munka, fitnesz, kozmetikus, manikűrös, kurzusok, hogy megfeleljen egy igényes nő standardjainak. Szép eredmény.
Azt is folyamatosan mondom, hogy férfi és nő nem ellenség, de azt látom, nem tudnak közel kerülni egymáshoz.
Nem erről akartam írni, hanem a férfiak reakciójáról, azonban szükségesnek láttam röviden megemlíteni, hogy nőként, ha nincs valakinek egy őszinte párkapcsolata, akkor lehet kva, egyedülálló, feleség, nagyon gyakran folyamatos megalázottságban él.
Van aki tud róla, van aki erkölcsi fölényt, van aki anyagi hasznot generál ebből, van aki csak eltűri, van aki lehazudja.
Attól még általános a társadalmunkban a nők megalázása.
Tény, hogy akarva akaratlanul együttműködnek benne.
Igen, van aki nem marad adós, rendesen kihasználja, megalázza ő is a férfit.
Azt próbálom érzékeltetni, hogy nem hibást keresek, hogy a férfiak mind hülyék, a nők mind szentek.
Tény, hogy szenvednek.
Nehéz lesz ebből nőként kijönni, ha nem tud egy nő őszintén magába, az életére nézni, hogy van-e az köszönő viszonyban a vágyaival, egyáltalán ki ő, mik a vágyai?
Hosszú lett, itt az ideje a férfiaknak is feltenni ezt a kérdést.
Ki vagy, mire vágysz?
Tulajdonképpen ez volt ami megrázott a kommenteket olvasva és összevetve azzal amivel szembesülök a mindennapi életben, munkám során, vagy akár gyerekkori emlékként, tapasztalatként.
Értem én amikor a nő lekvázza a másik nőt, aki valami olyat adott a férfinak amit ő nem, viszont nem értem a férfit, aki azt kvázza le aiktől épp kapott valamit.
Mit akartok férfiak?
Nem nőt, az biztos!
Általánosítok, tudom, vagytok jónéhányan, akik tudtok felelni erre a kérdésre, viszont úgy általánosan a férfi társadalom azt látom, nem tudja mit akar a nőkkel kapcsolatban.
Amolyan családos agglegények, mikor melyik szeretne lenni.
Ezt is látom régóta.
Ami új volt, az az utálkozás a pornós hölgy kapcsán.
És itt jön a hasadás amiről beszélek.
Uraim, hát kinek készül a sok pornó film, ki nézi a pornót, ki fizet a kvának?
Ha kereslet nem lenne, a kínálat is mindhiába.
Fontos lenne hídat építeni a ketté szakadt személyiségrészeitek között.
Ja, persze előbb magatokba nézni, és ítélkezés nélkül megvizsgálni, hogy te hogy állsz ezzel?
Megengedett neked, hogy azt ami örömet okozott neked, azt tiszteld, vagy le kell savazni, mivel a társadalom vagy saját mércéd szerint, bűnös, nem volt hozzád méltó.
Akkor gyorsan mosom kezeimet, megalázom, elhatárolódom tőle?
Eddig szintén ismerős, az a gond, hogy ilyenkor nem csak a másiktól határolódom el, hanem attól a részemtől is, amelyik engem ilyesmire vitt. Nem akkor köpöm szembe magam amikor engedek a vágyamnak, hanem amikor megtagadom hogy felelősséget vállaljak érte.
Az a gond, hogy az örömtől is elhatárolódsz.
Kb. annyit tudtam a szexről, hogy nem a gólya hozza a babát, de azt már tudtam, hogy igazi nő, ha orális szexről akár csak hall is, a tisztesség úgy kívánja, legalább köpjön egyet, hogy hogyan tart el a föld ilyen nőket, akik ezt teszik.
Meg tudom érteni ezt a hozzáállásukat, ők elszenvedői lettek volna ennek, nem volt erre vágyuk.
Sokkal érthetetlenebb, hogy a férfiak akik vágytak rá, ilyesmiket mondtak, ha szóba jött a @opás: a feleségem, jaj, hogy is gondolta, hát őt tisztelem, ilyet nem kérnék soha tőle, ő a gyerekeim anyja, nem kva.
WTF, na, itt ásson mindenki aki nem ilyen drasztikusan, de efféle hasításban van.
Azt hittem, ez 40 évvel ezelőtti mentalítás volt, de látom, hogy nem.
Itt nem konkrétan az orális szexről van szó, az mindenki magánügye, hogy szereti vagy sem, csak egy ismert példa, ahogyan a férfiak nagy részében kódolttá vált, hogy egy napon, lapon nem említhető az amire ő titokban vágyik, neki örömet okoz, és a tisztelet.
Nemhiába a szintén szakállas mondás, hogy „ ami jó, az vagy hizlal, vagy erkölcstelen”.
Így sok férfi megfosztja magát attól, hogy egy nővel jó kapcsolata lehessen.
Akivel jól érzi magát, nem kell szégyenkeznie, lehet önmaga a jelenlétében, az kva, ha kap pénzt érte, ha nem. Nem feltétlenül nevezi annak, csak érezteti, hogy nincs tisztelet.
Akit állítólag tisztel, annak hazudik, nem meri megmutatni magát.
Hogy a fenébe tisztelné a feleségét, vagy a leendő feleségét akit már eleve úgy kezel, hogy pont azt nem kapja meg tőle, amire vágyik? ( mint mondtam az orális szexet szimbólikusan használtam, bármi más "szégyenletes" vágyra)
Na mire vágyik? nem tudom, az én fantáziám az például, hogy férfi lehessen, felnézzenek rá, a vágyaival, hibáival együtt szeressék.
Az a gond uraim, hogy ehhez fel kell vállalni a sebezhetőséget, nem az a gond, hogy a feleség ne tudná sok esetben megadni azt amire vágytok, hanem az, hogy hazudtok akár magatoknak is a vágyaitokat illetően. Megtagadjátok, de annyira, hogy még azt is megtagadjátok aki mellett közelebb kerülnétek önmagatokhoz. Az önazonosság és a tiszteletreméltóság, két külön rekesz sok férfi fejében, és nincs átjáró a kettő között.
Érdemes mindenkinek őszintén magába nézni
Mert mi lenne, ha egy férfi el kezdené tisztelni azt a nőt, aki előtt lehet önmaga?
Mi lenne, ha a nők elgondolkodnának, hogy a férfi mit keres a "kvánál"?
Szerintem legtöbbjük önmagát.
Hogyan lehetne ebben a férfinek partner lenni, ha ennyire a vagy-vagy kategóriák szerint él, és még csak nem is tud róla?
………………folytatás következik……………..
