A Lábtörlő és a Pirosszőnyeg esete a Lépdelővel

            

A lábtörlő születése avagy miért érezzük megtiszteltetésnek, ha valaki nem sima LÁBTÖRLŐNEK, hanem PIROS SZŐNYEGNEK HASZNÁL...

            

            Senki nem szeret lábtörlő lenni, legalábbis azt hisszük, pedig a lábtörlőség, amolyan „de buna voie, si nesilit de nimeni” bevállalt létforma.

Vannak alkalmi lábtörlők... örök szeretőknek becézem. 

( Mennyivel izgalmasabb és romantikusabb megnevezés...), (őket simán LÁBTÖRLŐNEK nevezem ebben az irásban) de ennek egy egész irományt szenteltem.    

            Most az úri lábtörlőkről beszélek, akiket kedvesebben feleségnek, férjnek, anyának, apának, barátnak, munkatársnak szoktak nevezni a lábtörlésre vágyók. Itt ebben az írásban PIROSSZŐNYEG lesz a nevük.

Ez is mint a sima lábtörlő, egy önként vállalt életforma.

            Annyit leszögeznék, hogy a másokat lábbal taposó emberről nem fogok itt sokat írni, nem ő a főszereplő. Nevezzük simán Lépdelőnek.

           Akinek erre tudattalanul, vagy akár tudatosan igénye van, elég szörnyű (lenne) hogy nap mint nap el kell magát viselnie, de szerencséjére legtöbbször ez nem okoz gondot neki, és ami nagyon dühítő lehet: hogy sokan megússzák, hogy holtuk napjáig úgy tudjanak a tükörbe nézni, hogy tetszik nekik, amit ott látnak.

Sok kétségbeesett, tehetetlen Pirosszőnyeg reménykedik a valamikori igazságszolgáltatásban, hogy egyszer majd..., meglátja mit tesz másokkal, egyszer majd... valakitől ő is visszakapja, de a szóban-forgó Lépdelő képtelen ezt átérezni. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy érzéketlen mások szenvedései iránt. Ha szenved  a Pirosszőnyeg, és ha netalán feltűnik a Lépdelőnek, akkor Lépdelő dühös lesz, és lecseréli sírós Pirosszőnyeget egy mosolygósra.

Észveszejtő érzés, hogy semmi megrázkódtatást, fájdalmat nem okoz a csere a LÉPDELŐNEK, a lényeg, hogy ott legyen valami láb alatt.

Azt szeretné a Pirosszőnyeg, ha megbecsülnék, és erre mit tesz? – józanul felméri a helyzetet, belátja, tarthatatlan... de hirtelen megvilágosodás folytán sejteni kezdi, hogy rögtön akad más Lábtörlő a helyébe, és mivel szeretné, ha LÉPDELŐ legalább szenvedne attól, hogy ő már nem hever a lába előtt, ha érezné a hiányát, 
- a józan helyzetfelmérés után, a köd előttem, köd utánam! – vagy a futás szégyen, de hasznos! 
- vagy más hasonló csatakiáltások helyett, minden erejét összeszedve megpróbál még hasznosabb, puhább, simulékonyabb lábtörlő lenni, abban a reményben, hogy egyszer csak... rájön a másik..., értékeli a másik..., 

-pedig a lelke mélyén nagyon rég tudja, hogy ha a LÉPDELŐ képes lenne értékelni embertársait, akkor ez a helyzet létre sem jött volna.

Na nyilván, kellett ehhez mind a két ember, de leginkább a Pirosszőnyeg önbizalomhiánya, tanult tehetetlensége, elfogadásnak becézett mártírsága. 
Az önbizalomhiány egymagában is elegendő, könnyen meggyőzhető arról, hogy ha ő jobban igyekezne, minden egész más lenne, de legtöbbször még meg is akarja menteni a LÉPDELŐT, mert ugye szegénynek szörnyű sérülései lehetnek, ha így kell neki viselkednie embertársaival, mert ugye azt már mindenki tudja, hogy egy boldog ember nem érzi szükségét annak, hogy bántson másokat.

A LÉPDELŐ eddig még mindig megúszta valahogy azt, hogy saját legbensőbb érzéseivel, gondolataival találkozzon, tudós emberek szerint sok mély sérülése van, és nagyon nem is szeretne ezekkel találkozni, tehát reménytelen eset várni, hogy a mi jóságos, szépséges, hasznos, puhaságos, csábos, hisztis, manipuláló vagy bármilyen Pirosszőnyegségünktől meghatódva fejest ugrik eltemetett emberi érzéseibe.

Mondják, hogy régebb ami nem működött azt nem kidobták, hanem megjavították, bezzeg a mai fiatalok egyből válnak...

Valóban meg kell próbálni megjavítani, de amikor nincs kivel együttműködni, kár reménykedve szolgálni és várni azt, hogy ettől az embertől fogysz egyszer majd kárpótlást kapni a sok megaláztatásért, vagy hogy egyszer majd megérti, észreveszi hogy ki van mellette. Persze ez a felszín, de mélyebben az is benne van, hogy Nekünk kell elsősorban felfogni, hogy tényleg nagyszerű emberek vagyunk, és tényleg ennél jobbra vagyunk érdemesek. Eltűrni, hogy fát vágjanak a hátunkon, abban a reményben, hogy hátha értékelik majd, hogy mi ezt is kibírtuk, és ezért fog megbecsülni, nem vezet semmi jóra.

EZ AZ EGYIK LEGNAGYOBB CSAPDA.

A Pirosszőnyegséget kikényszeríteni senkiből nem lehet, mindenki maga sétál bele, tulajdonképpen a saját elvárásainak a csapdájába.

Szóval, itt már kezdhet derengeni, hogy a Pirosszőnyegeket sem a szeretet, vagy szerelem készteti a rongyoskodásra...

Egy fiatal nő fogalmazta meg nekem nemrég, hogy véget vetett egy 5 éves kapcsolatnak, és több mint egy év után visszatekintve, az fáj neki a legjobban, hogy ő, mint egyszeri és megismételhetetlen teremtés nem volt sehol a kapcsolatban, ugyanúgy bárki be tudta tölteni azt a szerepet, nem hiányzott ő, hiányoztak a szolgáltatásai, üres lett az állás, rögtön jött újabb jelentkező, aki a legcsekélyebb ráfigyelés, ellenszolgáltatás nélkül, kezdeti lelkesedéssel, még sikeresebben, tökéletesebben ki*alta a LÉPDELŐ *enekét.

            Itt ágazik szét a PIROSSZŐNYEG és a LÁBTÖRLŐ útja.

A LÁBTÖRLŐ, amiről később írni fogok, bevállaltan nem kap semmit a *eggnyalásért, maximum ilyen róka-holló mesébe illő, milyen szép a hangod, csodás a... bármid, szerű bókokat, amik elegendőek ahhoz, hogy a sajt kiessen a szájukból, és majd újra megkapják a bókot, ha az aktuális PIROSSZŐNYEG éppen kezd feleszmélni, és pár napig kitart álláspontja mellett, hogy eddig és netovább, tehát a használata néhány napig  akadályba ütközik, vagy legalábbis erőfeszítéseket igényelne, ilyenkor kerül elő a süllyesztőből a LÁBTÖRLŐ, de az ők működéséről máskor.

A PIROSSZŐNYEGnek valamilyen rejtett igényéhez nagyon passzol ez a kapcsolat, tehát van valami nyeresége ebből a kapcsolatból, és nyilván a LÁBTÖRLŐnek is, 

csak egyik tudja, hogy rongy és azt hiszi, hogy nem kap semmit, 

a másik nem tudja, hogy rongy és azt hiszi, hogy kap valamit.

Hosszabb lesz mint gondoltam, ezért itt megállok, hogy ne legyek fárasztó, külön-külön érkezik majd a PIROSSZŐNYEG és a LÁBTÖRLŐ működési mechanizmusa, katalizátorok, stb.

Akit érdekel a téma, lehet jelentkezni az Ébredés workshop-ra a  
Ébredés workshop linkre kattintva, bővebb információk. 
A jelentkezés nem nyilvános, bátran lehet jelentkezni.

Köszönet azoknak, akik megosztották velem érzéseiket és tapasztalataikat, hogy megszülethettek ezek az eszmefuttatások...