2019. május 5., vasárnap

Reggeli találkozás Istennel 3



Reggeli találkozás Istennel 3





...előző részek: Reggeli találkozás Istennel 1
                         Reggeli találkozás Istennel 2

Ilyenkor vegyes érzései voltak.

- Hála, hogy ő megúszta.
- De vajon meddig?
- Bűntudat, hogy ő megúszta.
- Elborzadt, hogy ahonnan jön, milyen erős önpusztító programok voltak belétáplálva.
- Sajnálat azokkal szemben akik nem kaptak olyan esélyt mint ő.
- Harag azokkal szemben akik elmenekültek és őt itthagyták.
- Sajnálat önmaga iránt, mivel az édesanyja megmondta, hogy ő három gyereket szült, "de most már te vagy egyedül, neked kell három helyett helytállni".

            Eszébe jutott egy idézet, amit 36 évvel ezelőtt másolt ki a Tamás bátya kunyhójából, nagyon jól kifejezték akkori érzéseit:



„ Nincs a világon könyörtelenebb végrehajtó, mint egy mélységesen önző asszony, aki szeretetet követel, s minél szeretetlenebbé válik ő maga, annál zsugoribban csikarja ki a szeretetet másokból.” – megdöbbent azt látva, hogy bármennyire igyekezett más lenni, a minta megy magától, az önző asszony volt már amikor benne is önálló életre kelt, de akkor ő csak a mártírságát látta, nem látta magában a kegyetlen végrehajtót...

            Egyáltalán kell szembenézni magunkkal, jó az valamire? Mennyivel könnyebb megdicsőült mártírként tetszelegni, mint jobban ráfigyelve, meglátni, hogy a túloldala ennek a mártírnak egy kegyetlen végrehajtó.
            Hát nem jobb annak aki ilyesmikkel nem foglalkozik!- de ha egyszer elindultál az úton, nincs visszaút.

            Irigyen gondolt azokra, akik boldog vigyorral verik a mellüket az útjuk során eltaposott emberek sokaságán jó magasra felkapaszkodva.
- Van nekik, mivel rendületlenül hiszik, hogy jár nekik?
- Ennyi volna az élet, csak kérni kell és megadatik?...
- Mindegy hány hulla szegélyezi az utunkat?
- Tényleg boldogak ezek az emberek?
- Szeretne ő ilyen lenni? – ha nem akkor miért irigy?  - ha irigy mivel jobb mint az akire irigy?

"Irigyeltem az önfeledtségüket, a léleknek ezt
az elképesztően naiv és sűrű pulzálását, aminek
létjogosultságát egyes-egyedül
az biztosította, hogy még nem fedezték fel
boldogságérzetük globális indokolatlanságát" Krusovszky Dénes

- De ki dönti el, mi az indokolt, és mi indokolatlan...

            Úgy érzi, minden egyes mondatról könyvet tudna írni, megért és megmagyaráz mindent, és mindennek az ellenkezőjét...
... és ettől jobb?-  dehogy

... de ez a reggel valahogy más volt

            Ezen a reggelen, objektíven felsorolta a gondjait, és arra a következtetésre jutott, hogy szép teljesítmény, hogy bírta, de eddig volt, valamit másképp kell ezentúl.

            Néhány hónappal ezelőtt meghalt az édesapja, az édesanyjának daganata van, de hű maradva önmagához, csak várja, a lánya oldja meg.
Két kamaszgyereket nevel, két munkahelyen dolgozik, közben keresi önmagát, mint egy kamasz.
Nincs egyedül ezzel.

            Azt érzi és látja sok más emberen is a generációjából, hogy két malomkő közé szorultak.

            Társadalmilag sikeresnek mondott, fontos feladatokat teljesítő, megbízható emberek, csak azt nem tudják, hogy kik is ők valójában.
            Jó esetben a belsejükben már kamaszok mint ő, de sokan csak még toporzékoló gyerekek, akinek minden azonnal kell, aki még mindig várja, hogy egyszer valaki majd meggyőzi arról, hogy szerethető.
            Úgy érzi, ez a generáció sosem tud annyira ügyes lenni, bár emberfeletti erővel próbálkozik, hogy elég jó gyereke legyen a szüleinek, és elég jó szülője a gyerekének.

            Valahol azt is érzi, hogy ez a kétségtelenül embert próbáló megfelelni vágyás nem az önzetlen szeretetről szól.
            Félelem, hogy ha nem teszem azt amit kér a másik, akkor nem szeretnek, vágy, hogy ha elég jó vagyok akkor megkapom a feltétel nélküli szeretetet, de már a megfogalmazásban benne van a feltétel...
            Ugyanakkor amíg a szülőm gyereke vagyok, a gyerekem szülője és mindem percem betölti e két szerep, nincs időm azon rágódni, hogy ha egyik szerepemben sem vagyok, akkor tulajdonképpen ki a fene vagyok...
...de ezen a reggelen, úgy érezte, még ez is a helyére került


            Egy nő volt, aki örült minden lélegzetvételnek, a rádióban épp egy kedvenc számát játszották, egy boldog nő volt, aki mellékesen igen,  valakinek a lánya, és igen, hála Istennek, gyerekei anyja.



Megérkezett.
Kiszállt az autóból, felhívta a fiát.
Miközben beszéltek, észrevette hol várja, és odament hozzá.
Akkor kezdett forogni vele a világ. Gyorsan bekapta a biztonságból magával hozott növényi nyugtatót.
folytatás itt:Reggeli találkozás Istennel 4

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése